|
Tanult dalaink, dalosjátékaink. / beirta Keszler Teri óvónéni folyamatosan.
1. Süss fel nap,
Fényes nap,
Kertek alatt a ludaim,
megfagynak.
2. Csiga-biga,
Tóld ki szarvadat,
Szarvadat.
Ha nem tolod, összetöröm
Házadat.
3. Zsipp, zsupp, kenderzsupp,
Ha megázik, kidobjuk,
Zsupps.
4. Aludj baba, aludjál,
Nyuszika is alszik,
Este van a faluban,
Esti harang hallik.
5. Gyí, paci, paripa,
Nem messze van Kanizsa,
Odaérünk délre,
Libapecsenyére.
Nincs itthon a gazda,
Megeszi a macska.
6. Lipem, lopom a szőlőt,
Elaludt az öreg csősz,
Furkósbot a kezében,
Vaskalap a fejében.
Tele a kiskosár!
7. Süssünk, süssünk valamit,
Azt is megmondom hogy mit.
Lisztből legyen pereces,
Töltelékes, jó édes.
Sodorva, tekerve,
Túróval bélelve
Csigabiga, rétes,
Pereces és édes.
8. De jó a dió,
Fütyül a rigó,
Vidám dala száll,
Élni jajj, de jó.
Gyere te rigó,
Itt van a dió!
Héja ropogó,
bele csudajó.
9. Télapóka, Télapóka
Szeretettel várunk!
Örülünk, hogy Újra itt vagy,
Az oviban nálunk!
Megköszönjük, amit hoztál,
Meg is esszük mindet,
És aztán a jövő télen,
Megint várunk téged.
10. Télapó itt van,
hó a subája,
jég a cipője,
leng a szakálla,
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
szán repítette,
gömbölyű zsákját,
százfele vitte.
Zsák, zsák, teli zsák,
Piros alma, aranyág.
11. Hull a pelyhes, fehér hó,
Jöjj el kedves télapó,
Minden gyermek várva vár,
Vidám ének hangja száll.
Van zsákodban minden jó,
Piros alma mogyoró,
Jöjj el hozzánk várunk rád,
Kedves öreg télapó.
12. Kiskarácsony, nagykarácsony,
kisült-e már a kalácsom,
ha kisült már idevéle,
had egyem meg melegében.
Jajj de szép a karácsonyfa,
ragyog rajta, a sok gyertya.
Itt egy szép könyv, ott egy labda,
Jajj de szép a karácsonyfa.
Béke szálljon, minden házra,
Kis családra, nagy családra.
Karácsonyfa, fenyő ága
hintsél békét a világra.
13. Szedem szép virágom,
kötöm bokrétába.
A fejemre tűzöm,
gyöngyös koszorúnak.
Erdőn, mezőn gerlice,
hallod-e te picike,
mondd meg édes nevemet,
elfoglalom helyedet.
Kipp, kopp kopogok,találd
ki, hogy ki vagyok!
14. Aki nem lép egyszerre,
nem kap rétest estére.
Pedig a rétes nagyon jó,
katonának az való.
Nem megyünk mi messzire,
csak a falu végére.
Ott sem leszünk sokáig,
csak tizenkét óráig.
15. Menetel az ezred,
döng a lépés,
jobb, ball, jobb, bal,
hátra arc!
Bumm, bumm szólnak
Ólompuskák.
Dörög a sok ágyú,
áll a harc.
16. Fehér liliomszál,
ugorj a Dunába.
Támaszd meg oldalad,
két aranypálcába.
Meg is simakodjál,
meg is mosakodjál.
Valakinek, kötényébe
meg is törölközzél.
18. Anyukámnak ünnepére,
felragyog az ég,
Anyukámnak ünnepére,
készülök már rég.
Anyukámnak ünnepére,
kivirul a rét.
Anyukámnak ünnepére.
szép lesz , minden szép.
Anyukámnak ünnepére,
dalra kél a szél.
Anyukámnak ünnepére,
dalolok most én.
19. Én kicsike vagyok,
nagyot nem mondhatok,
szüleim kertjében
most nyílni akarok.
Ki akarok nyílni,
Mint pünkösdi rózsa,
De ki nem nyílhatok,
Csak úgy illatozok.
20. Orgona ága, barackfa virága
öltözzetek új ruhába
anyáknapja hajnalára.
illatosan.
Zúgja az erdő, susogja a szellő,
üzenik az ágak, lombok,
légy te mindíg nagyon boldog,
édesanyám.
21.Anya, anya, szeretlek én,
te vagy a legjobb e földtekén.
Anya, anya, de jó veled,
te vagy a legjobb nekem.
ringattál, dajkáltál engemet,
óvtad a kis életem,
játszottál, sétáltál énvelem,
meséltél mesét nekem.
22.A kállói szőlőbe, két szál vesszőbe,
Szíja , fújja fújdogálja,
Harmadnapos hajdogálja
Sűrű, sűrű, raf-raf-raf
Sűrű, sűrű raf-raf- raf
23. Ettem szőlőt most érik,
Most érik, most érik
Virág Erzsit most kérik,
most kérik, most kérik.
Kihez ment a levele?
Garzó Pista kezébe,
Hej, Ica- rica –rica,
Hej, Pista te!
Ez a kislány hegyen nőtt,
Hegyen nőtt, hegyen nőtt.
Nálam van a keszkenőd,
keszkenőd, keszkenőd.
Én azt vissza nem adom,
Virág Erzsi angyalom.
Hej, Ica, rica, rica
Hej, Erzsi te!
24.Ég a gyertya ég,
Sok kis gyertya ég!
Lányok, fiúk sétáljatok
Márton ünnepén.
25.Szent Mártonnak ünnepén
Égő lámpást viszek én,
Világítson mindig minekünk,
ahol járunk, hova megyünk.
Pogány volt ő, katona
Úgy lett isten bajnoka.
Ketté vágta díszes köpenyét,
Betakarta koldus testét.
Osszuk szét a köpenyét.
Öröksége a miénk.
Pannon földnek drága nagy fia,
Segíts minket, vigy a jóra.
26.Suttog a fenyves zöld erdő
Télapó is már eljő,
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő
Tél szele hóval, faggyal jő,
Elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő,
Cseng a fürge száncsengő
27.Benn a bárány, kinn a farkas,
Hízik a bárány,
Szárad a farkas
Szabad vásár mindennek
Gazdagnak és szegénynek.
28.Zíbor, zábor, ki van a városban
Gazda legény mit hoz, mit hoz?
Gyöngyöt, gyöngyöt asszonyának,
Faragott pálcát a fiának,
Gyöngykoszorút a lányának
Hosszú létrát az apjának.
- Itthon van az én gazdalegényem?
- Itthon
- Hol voltál?
- Városban
- Mit vettél?
- Fazekat
- Hova tetted,
- Összetörtem
29.Tűzet viszek, lángot viszek
Ki ne nézz, be ne nézz,
Kendő rajta.
Detlev von Liliencorn. Bölcsődal
/ Tótfalusi, Istvan fordítása/
Alszik a hárs az utcasoron,
kertek alján álom oson,
lusta sajka, úszik a hold,
álmában kakas rikolt,
szunnyadj, kicsi farkas.
Csitt, kis farkas, száll le az est,
ringatózz hát, angyali test,
nyújtózz, csöppnyi, dundi láb,
durva kőre még ne hágj,
szunnyadj, kicsi farkas.
Csitt, kis farkas! Ó de hamar
szél, eső és hó foga mar,
fuss, sietsz hajszolva, fájón,
akkor majd jó lenne az álom!
Szunnyadj, kicsi farkas
Sír a felhő, hull a könnye
eső ömlik le a földre
issza a föld, amíg bírja
maradékból lessz a tócsa.
Belelépek, tocsogok.
Jajj, már csupa sár vagyok.
Nem baj, csak még essen, essen,
szeretem, ha cuppog, fröccsen.
| |